ÁTI-SZIGET Kft.

A Gyártmánymúzeum létrehozását megelőző tevékenység bemutatása, az ipari terület történetének rövid leírása

 

A Csepel-sziget fejlődésében számottevő változást jelentett a Dunai Repülőgépgyár Rt. megalakulása. A győri program keretein belül hazánk hozzálátott a haderő korszerűsítéséhez, melyben partnere volt a csepeli Weiss Manfréd Művek. Utóbbi közreműködésével alakul meg 1941. július 19-én a Dunai Repülőgépgyár Rt., amit 1941 júniusában egy magyar–német repülőipari szerződés megkötése előzött meg. A gyár és a repülőtér fejlesztése egyértelműen a német hadiipar egyre növekvő igényeinek minél teljesebb körű kielégítése kívánta. A szigetszentmiklósi gyártelepen Messerschmidt-210-es gépeket és Daimler Benz 605 típusú motorokat készítettek, melyeket a német haderő használt szerte a világban támadó hadműveleteihez.

1944. április 3-án amerikai repülőgépek bombatámadást hajtottak végre a szigetszentmiklósi gyár ellen: ennek során szinte az összes üzem megrongálódott. Ezt a támadást még további öt bombázás követte nyár közepéig. A gyárban és az internálótáborban dolgozó áldozatok száma összesen 208 fő volt. A front közeledtével a gyárat áttelepítették; a berendezéseket, gépeket 1944 nyarán Kőbányára és Budatéténybe vitték, majd november 15-e után Ausztriába szállították át. A gyártelepet 1945. január 12-én érték el a szovjet csapatok.

Az 1948-as államosításig tovább üzemelt a Dunai Repülőgépgyár, de csak néhány tucatnyi létszámmal kisebb javítási munkákat végeztek. A Dunai Repülőgépgyárnak döntő szerepe volt a későbbi Csepel Autógyár megalapításában, hiszen a telephelyek, a dolgozók, az átruházott vagyon és a gépi berendezések egy része – bár a bombázások miatt zöme romos, értékcsökkent állapotban – rendelkezésre állt. A Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat alapításáról a Népgazdasági Tanács 1949. október 26-i ülésén döntöttek, a határozatot 1949. november 3-án hirdették ki. Az alakuló nemzeti vállalat fő feladata az első ötéves tervben a magyar gépjárműgyártás fejlesztése lett. Az új magyar teherautó alapja az ausztriai székhelyű Steyr gyár licence alapján gyártott dízelmotor lett. Az első ötéves terv keretében a vállalatra szabott fő feladatot a hadiipar megfelelő számú gépjárművel való ellátása képezte. A vállalatra mindazonáltal jelentős nyomás hárult, hogy az ország polgári célú gépjárműigényeit is kielégítse. 1954-ben már elkészült a húszezredik D-350 típusú tehergépkocsi, ami azt bizonyítja, hogy az autógyár éves szinten átlagosan 4500 tehergépjárművet tudott előállítani. Az 50-es évek végén döntés született a gyártmányszerkezet változtatásáról, a mennyiségi szemléletet felváltotta a minőségi szemlélet. A Csepel Autógyárban és a Járműfejlesztési Intézetben folytatott folyamatos fejlesztések eredményeként a szemléletváltás után a nagyteljesítményű motortípusok és jármű főegységek gyártása került előtérbe (sebességváltók, kardántengelyek, kormányművek, mellékhajtóművek és osztóművek) és újabb gépjárműtípusok gyártását kezdték meg. Egyik legsikeresebb típus volt ebben az időben az elsősorban katonai célokra gyártott D-344-es tehergépkocsi, de az 1970-es évek közepéig a gyártmányfejlesztések során számos speciális gépjármű készült Csepel-motorokkal és felépítményekkel, köztük tej-, bor-, sör-, cement- és üzemanyagszállító tehergépkocsik, nyergesvontatók, valamint  autóbuszalvázak. A fejlesztések különlegességét jelenti, hogy a szocialista országok csak évekkel később kezdtek a nyergesvontatók gyártásába, ezért Magyarország jelentős exportbevételre tett szert a speciális tehergépkocsik exportjával.

1967-ben a Gazdasági Bizottság a közúti járműfejlesztést kiemelt programmá nyilvánította. 1968-tól a KGST megállapodásnak megfelelően Magyarország feladata lett az autóbusz gyártás. Ennek a megvalósítására kapott beruházási céltámogatásból elvégzett fejlesztései eredményeként a Csepel Autógyár a 70-es évek végére, 80-as évek elejére Európa egyik legnagyobb autóbusz alváz gyártója lett.  Ebben az időszakban Rába motorokkal ellátott Ikarus konstrukciójú rácsszerkezetű autóbusz alvázakat gyártottak. 1975-ben az autógyár leállította a Csepel-motorok gyártását, de az autógyár termékpalettája újabb licencek alapján gyártott főegységek gyártásával (sebességváltók, szervokormány) bővült és a 70-es évek végén megkezdődött a VOLVO Lapplander terepjárók gyártása és a speciális teherautók kisszériás fejlesztése továbbra is jelen volt a gyár életében. Ekkoriban állította elő a Csepel Autógyár a legtöbb terméket és foglalkoztatta a legtöbb dolgozót. A megnövekedett igények kielégítése érdekében a szigetszentmiklósi törzsgyár vidéki telephelyeket létesített, a budapesti volt ATRA- gyár és Dugattyúgyár mellett Körösladányban, Szeghalmon, Dévaványán és Egerben volt kiemelt gyáregysége.

A nyolcvanas évek vége felé a gyár fő vásárlója az Ikarus székesfehérvári és mátyásföldi autóbuszgyárainak súlyos értékesítési gondjai keletkeztek, mely kihatott a Csepel Autógyár működésére is. Elsősorban ez okozta a Csepel Autógyár megszűnését, mert önálló nagyszériában gyártott késztermék hiányában, fő kooperációs partnere, az Ikarus értékesítési lehetőségeihez volt kötve a sorsa. A világpolitikai és gazdaságpolitikai változásokra ebben az időben már nem tudott megfelelően reagálni, ezért a Csepel Autógyár felszámolása 1992-ben megkezdődött.

Az állami vállalat felszámolójától 1996-ban magánbefektető megvásárolta a Gyárat és Csepel Autógyár Kft. néven folytatta a termelést 1999-ig, amikor megindul az újabb felszámolási eljárás. A két felszámolás és a Csepel Autó Kft. tevékenysége alatt változtattak a termékszerkezeten, fejlesztéseket hajtottak végre. Ezek eredménye volt többek között az éveken keresztül sikeres saját fejlesztésű un. létra rendszerű autóbusz alvázak gyártása többnyire egyedi megrendelésekre korlátozott darabszámban. Azonban néhány nagyobb darabszámú export is realizálódott pl. Kínába, Görögországba és Ausztráliába szállítottak autóbusz alvázakat. Ezenkívül a Cummins motorokkal szerelt különböző felépítményekkel rendelkező tehergépkocsik készítésével is próbálkoztak.

A Csepel Autógyár Kft. felszámolójától az ÁTI-Sziget Kft. 2002-ben megvásárolta a még megmaradt területet és épületeket, amelyek folyamatos felújítása és korszerűsítése eredményeként sikeres ipari parkként működteti a területet.

Az ipari tevékenység hatása Szigetszentmiklós és a környező települések fejlődésére

 

A Csepel Autógyár megnevezése ellenére nem Budapesthez és annak peremkerületéhez, Csepelhez köthető, jóllehet számos kapcsolat fűzte a csepeli székhelyű Csepel Vas- és Fémművekhez. Az autógyár központi telephelye Szigetszentmiklóson, Szigethalommal közös határán, Pest megyében helyezkedett el.

A Csepel Autógyár működése nagyban hozzájárult Szigetszentmiklós és a térség fejlődéséhez. Már a Dunai Repülőgépgyár jelenléte is jelentősen hozzájárult az infrastruktúra kiépüléséhez (Rákóczi Ferenc út, szigethalmi Mű út, taksonyi vasútvonal, gyártelepi HÉV-megálló, stb.), majd az autógyár miatt is újabb beruházások történtek Szigetszentmiklóson és a térségben (József Attila lakótelep, Gyári út kiépítése, bölcsőde - a mai Csicsergő Óvoda, egy óvoda – Generációk Háza és végül a József Attila Általános Iskola is). Megyei, de országos szinten is kiemelkedő kulturális tevékenység zajlott a Csepel Autógyár Művelődési Házában Szigetszentmiklós-Gyártelepen, amely a csepel-szigeti közművelődés és kultúra fellegvára volt 1961-1993 között.

A térség lakónépessége jelentősen nőtt az autógyár hatására. Szigetszentmiklós népessége 1949-ben 5.284, 1960-ban már 10.420 fő. Hasonló ütemben nőtt Szigethalom és Halásztelek népessége is. A központi települési funkciók jelenléte és a megnövekedett lakosságszám nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szigetszentmiklós 1970-ben nagyközségi, 1986-ban pedig városi rangra emelkedett. A gyár fénykorában 10.000 dolgozó vette fel a munkát reggelente.

Térségünk rendszerváltást követő fejlődése nem jöhetett volna létre a Csepel Autógyár jelenléte nélkül. A környékre települő ipari üzemek többsége jelentős mértékben számolt a kilencvenes években a térségben élő, képzett ipari munkásság lehetőségével. A kétezres évektől megindult újabb dinamikus növekedési hullám alapját is közvetetten, de az autógyár múltja adta.

A Gyártmánymúzeum létesítésének előzménye és létrehozása

 

Az ÁTI-Sziget Kft., mint 2002-től a volt Csepel Autógyár területének jelentős részét tulajdonló és üzemeltető cég, 2009-ben a Csepel Autógyár alapításának 60. évfordulójára néhány lelkes veterán Csepel tulajdonossal összefogva nagy sikerű – műszaki előadásokkal kiegészített – gyártmánykiállítást rendezett az ÁTI-Sziget Ipari Park főterén. A kiállításon 11 különböző típusú tehergépkocsi, 5 autóbusz és egy autóbuszalváz, valamint több motor és egyéb jármű főegység került bemutatásra.

A kiállítás folytatásaként az ÁTI-Sziget Kft. tulajdonosi köre és vezetése úgy határozott, hogy az Ipari Park központi területén található 59. sz. épületét felújítja, átalakítja és az épületben létrehozza a Csepel Autó Gyártmánymúzeumot, ezzel tisztelegve a Csepel Autógyár magas színvonalú műszaki teljesítménye előtt. 2015. áprilisától - együttműködve Szigetszentmiklós Városi Könyvtár és Közösségi Házzal -  lehetővé vált, hogy a Csepel Autógyár tevékenységének és gyártmányainak egy részét bemutató kiállítást megtekinthesse a nagyközönség, megismerhesse az utókor.